Legendák földjén 2024. program bemutatása
2024. május 23-án a kirándulás kezdete előtt néhány nappal tartottuk meg a Határtalanul! előkészítő órát, melyre már hetekkel korábban elkezdtünk készülni. Ezen az órán a Barangoló digitális tartalomtárral és a csoportok által készített prezentációkkal, történetek dramatizálásával, az ismeretanyagok kooperatív feldolgozásával csoportokban való feldolgozásával készültünk fel a várva várt kirándulásra.
1.nap 2024. május 27-én korán reggel indultunk el a Határtalanul utazásra úgy, hogy a busz reggel három településről (Ruzsa, Forráskút, Csólyospálos) gyűjtötte össze az utazókat. Nagylakon keltünk át a határon, majd Aradon a 13 vértanú emlékművének megkoszorúzása, emlékező műsor bemutatása következett. Következő állomásunk Déva vára volt, ahol irodalmi összeállítás, a Kőmíves Kelemen című népballada dramatikus előadásával tettük emlékezetesebbé a várlátogatást. A vártúrát a felújítás után már működő drótkötélpályás felvonó tette könnyebbé, de egyben izgalmassá is. A nap harmadik látnivalója Vajdahunyadon a vár megtekintése, Románia legnagyobb kastélyának felfedezése volt, amit kooperatív módon, térkép alapján csoportmunkában valósítottunk meg. A várból Mezőmadarasra vettük volna az irányt, ám előre nem látható vízellátási hiba miatt az első estén a vacsorát Marosugrán a Haller kastélyban fogyasztottuk el, szállásunk pedig Marosvásárhely közelében Nyárádtőn, a Darina Motelben volt.
2. nap Kedden a szállásunkat elhagyva ismét a buszba kerültek az utazótáskák, bőröndök és Tordára vettük az irányt! Látogatást tettünk a sóbányában idegenvezetővel, aki érdekesebbé tette a látnivalókat. A sóbányában tett látogatást egy túra követte a Tordai hasadékban. A helyhez fűződő Szent László legendát és a hely valóságos geológiai kialakulását tanulóink mutatták be. A hasadékból buszra szállva megérkeztünk Mezőmadarasra, ahol három épületben kerültünk elszállásolásra, s megismerkedtünk szállásadónkkal, Szabó Izoldával, aki segítette felfedezni a következő napokban a látnivalókat.
3. nap Szerdán egész napos kirándulásunkat szakadó eső tette nehezebbé. Így csak buszból láttuk Parajdot, a népművészetek, hagyományok és szokások kiapadhatatlan kincsesbányáját és a legnevezetesebb természeti képződményt Szovátán, a Medve-tavat, mely alakjában kiterített medvebőrre hasonlít, s a világ legnagyobb heliotermikus tava. Napközben csendesedett az eső, így esőkabátban ugyan, de már a buszból kiszállva tekinthettük meg. a Gyilkos-tónál Erdély egyik legismertebb tájképét, az igazi természeti ritkaságot. Páratlan látvány a víztükörből meredező fatörzsek csonkjaival és a tó mögötti Kis-Cohárd irdatlan nagy sziklatömbjével. Innen már csak rövid buszozás utána megérkeztünk a Békás-szoros 200-300 méter magas sziklafalaihoz, Európa egyik természeti ritkaságához, ahol ismét esett az eső, de ennek ellenére esőkabátban ugyan de az út mellett, libasorban haladva csodáltuk meg a páratlan látványt! Mezőmadarasra visszatérve vacsora után a településsel és annak történetével, templomával ismerkedtünk Szabó Izolda vezetésével.
4.nap Csütörtökön reggel felkerestük Fehéregyházán Petőfi Sándor emlékmúzeumát, koszorút helyeztünk el a költő szobránál. Segesváron sétát tettünk a világörökségi óvárosban. felmentünk a citadellába, ahol megtekintettük a híres óratornyot (felújítás alatt), a középkori templomokat, és végig mentünk a híres, fából készült fedett diáklépcsőn is. Innen Marosvásárhelyre vettük az irányt. A Kultúrpalota megtekintése után a városháza tornyába is felmásztunk, majd sétát tettünk a Bolyaiak terén a Teleki Tékához és a Bólyai Farkas Líceumhoz, majd a várhoz. Visszaútban Mezőpaniton felkerestük a napi hatvanezer liter tejet feldolgozó Therézia tejipari vállalatot. Mezőmadarason délután az iskolához látogattunk, ahol közös sportprogramon vettünk részt a helyi felső tagozatosokkal. A napot találkozás zárta Fazekas János, Kallós Zoltán díjas néptáncoktatóval.
5. nap Május 27-én pénteken hazafelé útközben megcsodáltuk Kalotaszeg legnagyobb református templomát Körösfőn és a „Cifra palotákat” is Bánffyhunyadon. Útközben megálltunk egy fotószünetre a Királyhágón, amely Erdély történelmi határa is egyben. Nagyszalontán a Csonkatoronynál koszorút helyeztünk Arany János emléktáblájánál. Az Arany János Emlékmúzeum és Tájház felkeresése után a határ felé indultunk, Méhkeréken léptünk magyar földre.
A Határtalanul kirándulást lezáró értékelő órát és projektnapot 2024. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján tartottuk meg. Minden csoport minden napot versben foglalt össze, amelyek a diákság előtt kerültek felolvasásra. Játékos csoportos vetélkedő és prezentációk keretében a meglátogatott helyek felidézésése, a hozzájuk kapcsolódó ismeretek rendszerezése valósult meg. A program megvalósítása alatt szelfik gyűjtésére biztattuk a gyermekeket, amelyeket nemcsak szüleiknek, hanem társaiknak is bemutattak.
A fakultatívan vállalt témanapot szintén június 4-én a nemzeti összetartozás napján tartottuk, melyen nemcsak a kiránduláson résztvevő gyerekek, hanem az egész diákság részese lett élményeinknek. Célunk, hogy a gyerekek mellett a szülők is ízelítőt kapjanak az átélt eseményekből. Délelőtt a tanítási órákon Erdély és a a nemzeti összetartozás volt a téma. Ezt követte a történtek áttekintése, az élmények ismertetése fogalmazások, mesék, versek és prezentációk segítségével. A szülőknek a weblap és a facebook segítségével mutattuk be a programot. Az iskola aulájában fotók- és a videófelvételek voltak megtekinthetők meg. A napot egy vetélkedő zárta, melyben az utazáson részt vett és az itthon maradt gyerekek vegyes csapatokat alkotva játékos feladatokon keresztül adtak számot Erdéllyel és az ott élőkkel kapcsolatos ismereteikről.
A programról fényképes beszámolót jelentetünk meg a helyi újságban, illetve iskolánk honlapján.
Galéria:
